- Őszi KORAI, fóliás és szabadföldi fajták
- ŐSZI ültettésű fokhagyma fajták
- Őszi/TAVASZI ültettésű fokhagyma fajták
- FÉMZÁROLT fokhagyma vetőmagok
- VÖRÖSHAGYMA DUGHAGYMA , VÖRÖSHAGYMA VETŐMAG
- ZÖLDSÉG VETŐMAGOK
- ÉTKEZÉSI VÖRÖSHAGYMA,FOKHAGYMA
- ALTERNATÍV NÖVÉNYVÉDELEM
- KISKERTI LOMBTRÁGYA CSOMAGOK
- LOMBTRÁGYÁK
- BIOSTIMULÁTOROK
- Mezo és mikroelem készítmények
- STOLLER termékek , lombtrágya program
- Öntöző műtrágyák
- Szervestrágyák
- Talajkondíciónáló alaptrágyák, és talajélet javító készitmények
- Műtrágyák
- Talajjavító tőzeg
- Kiadványok, könyvek
- Termelési / feldolgozási eszközök
BIOSTIMULÁTOROK
Mi a biostimulátor?
Olyan természetes eredetű készítmény, mely a növény életfolyamatait a termesztés szempontjából kedvező irányba képes befolyásolni.
A biostimulátorok a tápanyagok és a növényvédő szerek között helyezkednek el, külön regisztrációs engedéllyel kell rendelkezniük.
Ahogy a makro és mikroelemek között létezik szinergizmus és antagonizmus, azaz erősíthetik vagy gyengíthetik egymás hatását, ugyanúgy a növényi eredetű, biostimuláns hatóanyagoknál sem mindegy, hogy miből mennyi és milyen arányban található meg egy biostimulátorban.
Amennyiben egy készítmény némi növényi kivonatot és emellett egy kis N-P-K hatóanyagot tartalmaz, még nem nevezhető biostimulátornak.
A biostimulátorok hatása a környezeti stresszhelyzetek alatt
Az abiotikus stresszhatásokat legegyszerűbben úgy lehet definiálni, hogy minden olyan környezeti hatás, mely megakadályozza a genetikai potenciálban rejlő növekedés és hozam elérését.
A stresszhelyzettel való megbirkózás érdekében a növényben válaszreakcióként molekuláris, sejtes és fiziológiai változások indulnak be, továbbá a növekedési körülmények optimalizálásával, víz és tápanyagellátás biztosításával a növénytermesztők is hozzá tudnak járulni a káros folyamatok csökkentéséhez.
Sok esteben azonban a növényi válaszreakciók már túl későn és lassan indulnak be.
Kutatások üzemi kísérletek és termelői tapasztalatok bizonyítják, hogy a kijuttatott biostimulátorok nem csak hozzájárulnak a növény védelmi rendszerének beindításához, de segítik annak hosszabb időszakon keresztül történő fenntartását is.
Biostimulátorok hatása a növekedésre
A tengeri algákból származó kivonatok, humin és fulvosavak, fehérje- hidrolizátumok a stresszhatások csökkentése mellett hozzájárulnak a növekedési folyamatok katalizálásához is.
Ezen biostimulátor összetevők azonban hatékonyan kiegészíthetők növényi hormon származékokkal a hatás fokozásának érdekében.
Az auxin a növények növekedésének és fejlődésének legfontosabb szabályozó eleme.
Részt vesz a sejtosztódásban, sejtdifferenciálódásban, befolyásolja az apikális dominanciát, a virágzás és az öregedés folyamatát.
A citokininek elsősorban a sejtosztódásért felelősek, de szerepük van az levélerek fejlődésében, a tápanyagok mobilizálásában, valamint az apikális dominanciában az auxinnal kölcsönhatásban.
A gibberellinek a hidrolitikus enzimeket aktiválva befolyásolják a mag csírázási folyamatát, elősegítik a szár meghosszabbodását, növekedését, a levélzet fejlődését.
Biostimulátorok hatása a vízháztartásra
Az aszály az egyik leggyakrabban fellépő stressztényező a növénytermesztés során.
A vízhiány a növények fiziológiai, morfológiai, ökológiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságainak változásához vezet.
Negatívan befolyásolja a növények növekedését, a termés mennyiségét és minőségét. A növények a vízhiányra a vízhiány hosszától és súlyosságától, valamint a növényfajtól, kortól és fejlődési stádiumtól függően reagálnak.
A korai fejlődési stádiumban kijuttatott biostimulátor komplexek serkentik a gyökérzet fejlődését és növekedést, aminek nem csak az alacsony termőképességű és rossza vízgazdálkodású területeken van nagy jelentősége, hanem a növénytermesztés szempontjából előnyös területeken is.
A fejlettebb gyökérzetnek köszönhetően a növények hatékonyabban veszik fel a vizet és a vízben oldott tápanyagokat, ezáltal nem csak az ellenálló képesség, a vízhiánnyal szembeni nagyobb tolerancia, hanem a termőképesség is javulni fog.
A biostimulátorok hatásaként tapasztalható hatékonyabb tápanyagfelvétel és beépülés miatt a kijuttatott műtrágya mennyisége is csökkenthető.
Az aszály másodlagos kockázataként szabadgyökök károsíthatják a növényi sejteket, amik ellen hatékony védelmet jelenthet a humin és fulvosavakban fellelhető antioxidáns komplex.
A növények magas antioxidáns tartalma nem csak stresszhelyzet esetén, de normál termesztési körülmények között is hozzájárul a magasabb termésszint eléréséhez.
Biostimulátorok hatása a sótűrő képességre
A sóstressz az egyik legsúlyosabb korlátozó tényező a növények növekedésében és termelésében.
A talajvízben lévő sók gátolhatják a növény fejlődését azáltal, hogy csökkentik a növény vízfelvételének képességét. Ha túl sok só jut a növénybe a tápanyagszállítást, és a párologtatást végző sejtek károsodhatnak, ami szintén csökkenti a növekedési erélyt.
A magas sótartalom miatt kialakuló stresszhelyzetek megelőzésére a huminsav tartalmú biostimulátor készítmények a legalkalmasabbak.
Ezek a készítmények segítik a vízfelvételt szállítást, a membránon keresztül történő vízáramlást a sejtek turgorának fenntartásával.
A huminsavak a vízháztartásban, ezáltal a sótűrő képesség emelésében betöltött szerepük mellett nagy jelentőséggel bírnak a növényekben termelődő mérgező szabad oxigéngyökök inaktiválásában aszály és sóstressz esetén.
Biostimulátorok hatása hőstresszes időszakban
A növényekre ható hőmérsékleti stresszfaktorokat három kategóriába lehet sorolni.
Ezek a túl magas hőmérséklet, a hírtelen lehűlés és a fagyás. Hőstressz hatására a növények csírázási sebessége lelassul, a hajtásnövekedés megáll, a fotoszintetikus folyamat zavart szenved, és súlyos esetben a növény elpusztul. A hőstressz kialakulása függ a behatási idő hosszától, a hőmérsékletváltozás sebességétől és a növény fejlődési stádiumától.
A negatív hatásokkal szemben a növények saját védelmi rendszerét a fehérjék, antioxidánsok, metabolitok, membrán lipidek és a gyors molekuláris változások jelentik.
Az antistressz fehérjéket is tartalmazó biostimulátoros kezelés támogatja a növény saját védelmi rendszerét a metabolit szintézis fokozása és a gyors molekuláris válasz támogatása révén. A csírázási sebesség, és a hajtásnövekedés stimulálása szintén hozzájárul a hőstressz káros hatásainak csökkentéséhez.
Az antistressz fehérjékkel és aminosavakkal történő kezelés nem csupán a növények hőstressz tűrő képességét fogja növelni, hanem a fotoszintézis hatékonyságát, a klorofill szintek emelkedését is eredményezi.
Ezek a pozitív hatások pedig egyértelműan a növények gyorsabb regenerálódást fogják eredményezni.
A mezőgazdasági termesztés során felhasznált biostimulátorok hozzájárulnak a fenntartható és gazdaságos termelési rendszerek kialakításához azáltal, hogy fokozzák a növények környezeti stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességét, segítik a genetikai potenciálban rejlő maximális terméshozam elérését, és megfelelő használatuk mellett a kijuttatott műtrágya mennyisége is csökkenthető.